magyar energia - Valóságos Kincsesbánya

Hazánk közismert geotermikus energiapotenciálja nemcsak a híres gyógyfürdők balneológiai hasznosításában jelentkezhet, de a föld hőjét más, kevésbé ismert eljárásokban is felhasználhatjuk. Kinyerése egyszerűbb, mint más földrészeknél, hiszen míg a Föld köpenye világátlagban 56 kilométer vastag, addig a Kárpát-medencében ez az átlag 20 kilométer. Ráadásul Magyarországon bőven állnak rendelkezésre a hőáram közvetítőanyagaként a felszín alatti vizek is, miután területünk hozzávetőleg 70 százalékán vannak jelen. Ezek a kutak tulajdonképpen kimeríthetetlen energiaforrásokat jelenthetnek, amennyiben szabályszerűen, a fenntartható megoldásnak megfelelően, kinyerésük után visszasajtolják őket. Ezért manapság a beruházásoknál, de még a felújításoknál is egyre népszerűbb ebben a fajta megújuló energiában gondolkodni, kiváltképp az egyre drágább és bizonytalanabb gázenergia mellett.

Az utóbbi évek egyik meghatározó ilyen jellegű beruházása a törökbálinti Telenorház volt, ahol Európa hetedik földhőszondás hőszivattyús rendszere épült ki, egyaránt biztosítva a ház fűtését és hűtését. A hőszivattyúk működési elve viszonylag egyszerű: olyan mélységbe kell lefúrni, ahol már elegendő meleget ad a föld, majd egy szondát lejuttatni, és zárt rendszerben vizet keringetni. A megépült Telenorházba 180 db, egyenként 100 méteres szondát építettek be. A szakértők szerint a rendszer használata nemcsak környezetbarát megoldást jelent, de emellett hosszú távon költséghatékony is: számítások szerint a befektetés 8-10 éven belül száz százalékosan megtérül.

(Fotó: www.freefoto.com)

Bár orvosolható lenne az „ökológiai túllövés” mégis rendszerint minden évben túlköltekezzük magunkat, többet fogyasztunk, használunk fel energiakészleteinkből, mint amennyit szabadna. A Global Footprint Network szervezet ún. Ökológiai Lábnyom koncepciójával ugyanis mérhető, mennyi természeti erőforrás áll rendelkezésünkre, mennyit használunk fel ebből, és ki-milyen mértékben teszi ezt. Számításokkal igazolgató, hogy idén már kilenc hónap alatt feléltük a teljes évre vonatkozó ökológiai erőforrásainkat, így augusztus 21-én a Föld készletei kimerültek.

            Bár az 1980 óta tartó túllövés sokunk számára egyelőre észrevétlen következményekkel jár, jobban szemügyre véve a visszafordíthatatlan jelek már most megmutatkoznak. A tőkefelélés számlájára írható ugyanis a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a fajok kihalása, de a globális klímaváltozás is. Azonban a túllövés állapota sem tartható fenn sokáig, változtatások nélkül az ökoszisztéma lassan összeomlik, és a helyzet mindenki számára egyértelművé válik.

            Azonban fontos tudni, hogy a változtatáshoz szükséges eszközök legtöbbje már elérhető bárki számára. Úgy, mint az energiatudatos várostervezés, az energiahatékony épületek, az ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók nyílt vagy rejtett támogatásainak eltörlése, a racionális népességpolitika, a kerékpárhasználat, kevesebb húsfogyasztással járó étrend, vagy a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások képesek lennének késleltetni a folyamatokat.

(Fotó: www.freefoto.com)

A levegő mindenhol jelen van, illetve bárhol és bármikor felhasználható, így hatékony energiaforrása lehet a hőszivattyúnak. Ez működési elvében egy olyan ventillációs rendszert jelent, amely a levegő beszívása után lehűti azt, majd visszaengedi a lehűlt levegőt a környezetbe. A kinti levegő természetesen befolyásolja a rendszer működését, ugyanis minél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete, annál kevesebb energia hasznosítható belőle, tehát több elektromos áram szükséges a kívánt Celsius fok eléréséhez. Tehát elmondható, hogy a levegős hőszivattyú ún. COP teljesítménye, azaz energetikai hatásfoka a legkisebb a vizet, valamint és a föld hőjét hasznosító hőszivattyúk mellett, de mindezek mellett mégis a legelterjedtebb típusnak számít. Hiszen egyszerűen és olcsón telepíthető, nincs szükség fúrásra, sem pedig kollektorok fektetésére, így a beszerelés összköltsége már önmagában is kedvezőbb. A kisebb beruházási költség mellett ugyanakkor a tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a gázfűtéses rendszerhez viszonyítva a megtakarítás mértéke akár 30-40% is lehet

A levegős hőszivattyúk piacán újdonságnak számító fejlesztés a Zubadan berendezései, hiszen itt a szivattyúk fűtési teljesítménye más eszközökkel szemben -15 Celsius fokig állandó. Kültéri egységeinek zajszintje is csak 59 dBA, ami egy mosógép mosási zajszintjénél is alacsonyabb.

A levegős hőszivattyú megtérülési ideje sok tényező függvénye, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy az új létesítményeknél 8-10, a meglévő rendszerek átalakításánál 12-15 évet vehet igénybe. Mindezek mellett azonban a rendszerrel használatával nemcsak környezetkímélő megoldást nyerhetünk, de esztétikailag sem nyújtanak zavaró képet.

http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php

Idén nyáron megvalósítási fázisába lépett a Bükk-MAK Leader Nonprofit Kft. nagyszabású projektje az ún. Hidrogénfalu. A Bükkaranyoson székelő civil szervezet ugyanis zöldenergiás település építésébe fogott a megyében, annak érdekében, hogy egy olyan falumodellt hozzanak létre, amelyben a lakosok önellátóként tudják megtermelni a maguk számára szükséges energiát. A jövő falujára máris felfigyeltek a lelkes öko-pionírek, már nyolc család vásárolt telket a Borsod megyei területen.

Az európai viszonylatban is újdonságnak számító falu teljes mértékben megfelel a XXI. századi településmodellnek. Koncepciójában egy autonóm, országos hálózattól nagyrészt független önellátó rendszer, mely káros anyagok kibocsátása nélkül olcsó, jó minőségű „zöld energiával” látja majd el az ott élőket. A rendszer intelligensen integrálódik az országos energiahálózatba is. A település nevét a hidrogén energiahordozóról kapta, hiszen az ide költöző családok a maguk számukra megtermelt szükséges energián túl a többletet a víz elektrolízises bontására tudják használni, és a hidrogént sűrített állapotban tárolni. Az így nyert hidrogén üzemanyagcellákban hasznosíthatóvá válik, valamint elégetve újra víz keletkezik belőle és energia szabadul fel.

A falu másik érdekessége a magyar találmány az ún. napelemes cserép, amely a sík napelemeknél egységnyi felületen 10-40%-kal több energiát termel, hiszen még felhős időszakban is képes áram előállítására. Súlya hozzávetőlegesen harmada a hagyományosénak, valamint bármilyen stílusban és színben előállítható, így a jövőben akár a műemlékek, a középületek, és a templomok is termelhetnek áramot. A cserepek plusz előnye, hogy a kivitelezést tekintve fajlagosan egy ház teljes tetőszerkezetének napelemes cseréppel való borítása akár ötödével is olcsóbb lehet, mint ha „hagyományos” napkollektorokat helyeznének a tetőre.

A bükkaranyosi hidrogénfalu tehát az elektrolízises eljárásnak és a napelemes tetőcserepeknek köszönhetően a zöldenergia-felhasználás magyar mintatelepülése lehet, hamarosan. Annál is inkább, mert a munkálatok nagy ütemben zajlanak, a falu főutcáját már megépítették, illetve elkészült egy völgyzáró-gátas tó is, amely az öntözésben és ivóvízellátásban is hasznosítható lesz. A faluban a tervek szerint a lakóházak mellett oktatóépületet, energiaközpontot és egy öko-turisztikai szolgáltató központot is létrehoznának.

Hazánk is hamarosan Németországhoz, Nagy-Britanniához, vagy akár Franciaországhoz zárkózhat fel, már ami a zöldfelületek létesítését célnak kitűző kezdeményezéseket illeti. Ugyanis Magyarországon is már megtalálható a holland ötlet alapján létesült Green City Mozgalom, melynek egyik fő célkitűzése, hogy konkrét számokkal és adatokkal támassza alá a zöld beruházások megtérülését. Számos európai országnál megfigyelhető ugyanis, hogy az elmúlt években zöldfelületeik fokozatosan csökkentek a fenntartásukra fordítható összegekkel együtt. Pedig a zöld beruházások, relatív alacsony költséget igényelnek, mégis jelentős befektetésnek számítanak. A Green City Mozgalom adatai szerint például üzleti szemmel nézve 1 euró befektetés 6 euró jövedelmet hozhat. Ezen kívül egyértelműen bebizonyosodott a „green city” elgondoláson létesített zöld környezet ingatlanpiacra gyakorolt kedvező hatása is. A rendelkezésre álló adatok alapján kimutatható, hogy az ingatlanértékek 4-33%-kal növekednek, ha körülöttük gondozott zöldfelületek vannak. A gazdasági hatásokon kívül azonban más előnyök is megfigyelhetőek a fenntartható fejlődés mentén tervezett és épített zöldfelületek létesítése kapcsán. Rotterdam Milnx negyedében például a kedvező környezet hatására, felére csökkent a bűnözés, valamint az egészségmegőrzés is könnyebb, ha több zöldfelület veszi körül az embert. A gyógyulás 15-20%-kal gyorsabb a megfelelően kialakított környezetben, ami hatalmas társadalombiztosítási megtakarításokat eredményezhet. Ezen kívül a fásítások csökkentik a finom por- és gázszennyezések mértékét, amelyek úgy szintén óvják egészségünket, valamint a társadalombiztosítási pénztárt is

(Fotó: Freefoto.com)