Hazánk közismert geotermikus energiapotenciálja nemcsak a híres gyógyfürdők balneológiai hasznosításában jelentkezhet, de a föld hőjét más, kevésbé ismert eljárásokban is felhasználhatjuk. Kinyerése egyszerűbb, mint más földrészeknél, hiszen míg a Föld köpenye világátlagban 56 kilométer vastag, addig a Kárpát-medencében ez az átlag 20 kilométer. Ráadásul Magyarországon bőven állnak rendelkezésre a hőáram közvetítőanyagaként a felszín alatti vizek is, miután területünk hozzávetőleg 70 százalékán vannak jelen. Ezek a kutak tulajdonképpen kimeríthetetlen energiaforrásokat jelenthetnek, amennyiben szabályszerűen, a fenntartható megoldásnak megfelelően, kinyerésük után visszasajtolják őket. Ezért manapság a beruházásoknál, de még a felújításoknál is egyre népszerűbb ebben a fajta megújuló energiában gondolkodni, kiváltképp az egyre drágább és bizonytalanabb gázenergia mellett.
Az utóbbi évek egyik meghatározó ilyen jellegű beruházása a törökbálinti Telenorház volt, ahol Európa hetedik földhőszondás hőszivattyús rendszere épült ki, egyaránt biztosítva a ház fűtését és hűtését. A hőszivattyúk működési elve viszonylag egyszerű: olyan mélységbe kell lefúrni, ahol már elegendő meleget ad a föld, majd egy szondát lejuttatni, és zárt rendszerben vizet keringetni. A megépült Telenorházba 180 db, egyenként 100 méteres szondát építettek be. A szakértők szerint a rendszer használata nemcsak környezetbarát megoldást jelent, de emellett hosszú távon költséghatékony is: számítások szerint a befektetés 8-10 éven belül száz százalékosan megtérül.
(Fotó: www.freefoto.com)